A fenti képen látható gyönyörűség kb. 4 cm nagyságú, villámgyorsan repül és imádja az olvasólámpámat amikor világít. Mindez cseppet nem zavarna, ha az olvasólámpám nem házon belül volna, de még annál is inkább nem 20 cm-re a fejemtől, de mivel olvasólámpáról van szó, amit felkapcsolok, ha olvasni szeretnék az ágyban, így egy picit zavaró eme rusnya állat jelenléte a szobában, s lámpám iránt érzett rajongása sem enyhíti meg szívemet. Pillanatra átsuhan agyamban a rettegés foka című tv műsor, ebből erőt merítve, felvértezve magam némi bátorsággal, kezemben légycsapóval hadonászom este fél kilenckor az ágyon, s minden egyes sikertelen csapás után hangosan sipítozom, csak, hogy a bennem felgyülemlett feszkót oldjam. Két csapás között szólal meg a mobilom, melyet az érintő képernyőn lévő kis zöld ábra elhúzásával tudnék felvenni, de remegő kézzel nem sikerül elsőre sőt, másodikra se, így visszahívom szívemet, aki éjszakára ment dolgozni és most aggódva kérdi valami baj van-e. Már hogy a francba ne lenne baj, mondom egy oktávval feljebb az átlagostól, amikor egy vadállat van a szobában és most vadászom rá és az előbb leesett valahová az ágyra és most nem találom. Szívem a telefon másik végén röhög. Kezemben a mobillal kommentálom az eseményeket, hogy aszongya: hol a francban van ez a hülye dög, én be nem fekszem az ágyba míg meg nem találom, az biztos, közben másik, szabad kezemmel folyamatosan pakolom le a takarót, párnákat, ágyneműt és egyszer csak hatalmas ordítás szakad fel belőlem, mert megpillantom randa lepkét a pizsama felsőmön és hisztériásan ütöm-vágom, majd becsavarom a ruhába ledobom a földre és taposok rajta és ugrálok, kifordulva önnönmagamból. Szívem a vonal túlsó felén egyre hangosabban röhög. Én majdnem sírok. Szétnyitom a pizsamát és némileg higgadtan nyugtázom, hogy a rusnyaság kinyiffant. Szívem, roppant büszke rám, jó éjszakát kíván és én is kívánok jó éjszakát. Másnap este háromnegyed tíz van. Telefonhívásra várok. Az olvasólámpa fényénél vadul verdes a randa szürke-barna jószág, nyilván a tegnapi mutáns asszonykája, mert ez kisebb. Komótosan nyúlok a légycsapó felé. Egy suhintás. Holnaptól: Ide nekem az oroszlánt is!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: