Kedves Pumukli! Hozzád írom soraim, de valójában csak kiírom magamból az érzéseimet és csak reménykedem, hogy sosem olvasod el, mert tudom, hogy nem értenéd meg. Te egy gyermeklelkű emberke vagy és néha elcsodálkozom rajta, mennyi mindenben hasonlítunk egymásra. Akár még barátok is lehetnénk. De nem leszünk, mert én nem hagyom. Mereven elzárkózom előled. Tudom, hogy […] Tovább

Fáradtan, de jókedvűen zötykölődöm a helyközi   járaton, nincs sok kedvem állni, de ülőhely már nincs, így a csuklóban élvezem az utazást. Az élvezet annyiból áll, hogy tudom, tizenöt perc az egész, maximum húsz, ez tartja bennem a lelket, addig, míg leszállhatok. Ma az első két perc után a szokásosnál intenzívebb vágyam támadt leszállni a buszról. […] Tovább

Már  napok óta  fortyogtam  magamban  és    persze  tudtam,  hogy  nem   lesz  jó vége  a fortyogásnak, de már nem tehettem semmit, mert az összetevők már mind együtt voltak csak valami még  hiányzott, amiről  tudtam, ugyan,  hogy  kell  hozzá, de hogy  pontosan hogyan fog kinézni, azt egészen ma reggelig még csak nem is sejtettem. Halandó ember rá […] Tovább