Gondoltátok volna, hogy egy gazdasági előadás után, aminek a legfőbb célja az lett volna, hogy elgondolkozzam a jövőmön és a nem létező megtakarításaimon, ilyen kérdéssel a fejemben távozom? Én magam sem gondoltam volna, és mégis…

Tisztában vagyok vele, hogy idős korom anyagi biztonsága csak rajtam múlik, ezért egy kedves ismerősöm invitálására elmentem a lehetőségeim felől tájékozódni, egy pénzügyekben jártas cég előadására. Az előadótermet hosszas keresgélés után találtam meg kisvárosom hajdanán jobb időket megélt üzletházának legtetején a legeldugottabb tetőtéri zugban. A hosszas keresgélésem eredményeképpen késésben voltam, a csigalépcsőn felfele haladva sietősen lépegettem az előadó nő hangját hallva , a vélt helyes irányba. A nyitott ajtóban azonban megtorpantam, ugyanis a hallott női hang egy férfiként kinéző emberből jött, aki látva lányos zavaromat, rögtön leültetett az első sor első székére, majd heves gesztikulálással folytatta megkezdett mondandóját. Az első tizenöt percben képtelen voltam a számomra idegen és ritkán látott jelenségen túl tenni magam. Ennél már csak az lepett meg volna jobban, ha egy női lelkű férfi állt volna velem szemben, csinos kiskosztümben. Tehát, azt kell mondjam, a nemi felcserélődés eme látványa még mindig elfogadhatóbb számomra, de azért még így is negyedórámba telt, hogy felülemelkedjek saját konzervatív látásmódomon. Az első percben a frizurát vettem szemügyre, ami kétoldalt felnyírt, a fejtetőn három centi magasan meghagyott, melírozott, zselézett, mondhatni divatos volt. A haj alatti arcszerkezet akár tartozhatott volna férfihez is, smink nélküli, természetes, se nem szép, se nem csúnya, határozott vonásokkal, amik csak nagy ritkán lágyultak el, s hogy milyen lélek lakozik e testben azt még a szemek sem árulták el. A sötétkék öltöny alatt furán domborodott a mell, s, bár a nadrág bő szabású volt, mégis oly nyilvánvaló, hogy szára női combot rejt. Egyénünk, figyel a részletekre, ezért maximum harmincnyolcas lábán fénylik a férficipő, végképp megtagadva magából mindent ami nő. Mindezt eltanult gesztikulációval, nagy mozdulatokkal tetézi, belénk sulykolva ezzel is, hogy ő, valójában férfi. Mire mindezt elhittem neki, már az is érdekelt, amiről beszélt, de beszédében előkerült a lélek és akkor, hirtelen nem férfivé, nem nővé, hanem emberré lett.