Már előre vigyorgok, mert a blogomat a párom olvassa el először és látom lelki szemeim előtt az arcát a címbeli kérdés hatására, de nem, nem árulom el nektek, mi a mögöttes tartalma a címnek. Ez a mi titkunk. Lényeg a lényeg, sokat buszozunk mindketten és élvezzük ennek minden előnyét és hátrányát. 😀

Magamból kiindulva, arra jutottam, hogy a tömegközlekedés, úgy általában, de különösen a busszal való közlekedés, csak olyan emberkének való, akinek van humorérzéke, nagyfokú toleranciával bír, továbbá türelmes, jó az állóképessége és rendkívül  figyelmes.

Ezen képességek magyarázata visszafelé:

Figyelmes, tehát észreveszi az egyetlen szabad ülőhelyet mely igazából csak egy fél, mert a mellette lévő széken ülő feneke odáig ér.

Jó az állóképessége, mert ha úgy dönt mégsem ül le, erre lesz nagyobb szüksége.

Türelmes, tehát nem várja el a sofőrtől, hogy padlóig nyomja a gázt, beletörődik, ha csak hússzal döcög, s nem nézeget órát, ráncol homlokot a lassan, nagyon lassan múló idő fölött.

Tolerancia, ha van, legyen minél nagyobb, s ne zavarjon a melletted álló nem illata, sőt szaga, sem a hátsódba fúródó talán kabátgomb (mert ha nem az, az már nagyobb gond).

Szó, mi szó az utolsó vagy első ami a legfontosabb, az a

humorérzék, bármi történjék is, csak érezd jól magad, mert a jókedv az egyik emberről a másikra gyorsan átragad, s hidd el sokkal, de sokkal jobb úgy tömeg közlekedni, ha az oldaladat a nevetés fúrja, nem pedig a másik könyöke.

Kívánom, hogy ne kísértsen soká  a buszozás minden kínja, minden gyönyöre!