Unatkozol?
Tette fel épp az imént eme kérdést kedvesem, miután kisszobánkba lépve rajtakapott az édes semmittevésen. Még nem ismer annyira, hogy tudnia kéne, én sosem unatkozom. Most épp a szelet hallgatom, miközben kifelé bambulok az ablakon. A kézfejem vékony bőrén érzem, ahogy beszökik a hideg a legkisebb résen és hűti a levegőt amit én meg fűtök. Jó kis harc lesz ez köztünk, azt hiszem, ezen a télen. A szoba ablak igen régi, mindenféle hőszigeteléstől, dupla cellától, gáz töltettől mentes, szimpla üveg.
Fa keretéről pattogzik a fehér zománcfesték, divatos, antikolt hatást keltve ezzel. Még a hideg beállta előtt az ablak és a keret közé vékony szigetelő csíkot ragasztottam, így most, bár odakint tombol a szélvihar, a zárt ablak mögött a függöny meg sem lebben. Ez nagy eredmény, kérem, mert csík ragasztás előtt a szél vígan közlekedett a csukott ablakon keresztül és áramlott a csí a kicsi házban akadálytalanul. Egyébiránt csí nem csak szél formájában közlekedett ablakon keresztül, hanem macska formájában is, ugyanis Benő előszeretettel használta a résnyire nyitott ablakot ajtó gyanánt. Arra is rájött eme rendkívül okos állat, hogy ha nem elég tágas a rés, tágíthat rajta, ha testének teljes súlyával nekifeszül. Na most, hogy ablak zárva vagyon és ülök itt bent a jó melegben jókat kacarászok Benőn, ahogy az ablakon keresztül a szobába jutni szeretne. Gonosz vagyok, de hagyom kicsit erőlködni. A helyből ablakpárkányra ugrás rutin feladat számára, majd rutinból lökné befelé az ablakot is, de az bizony nem nyílik. Cirmos feje kissé szélesebb lesz, ahogy az üvegnek nyomódik, rózsaszín orra pára nyomot hagy a hideg felületen. Az ablak előtt rács feszül, ezért még mókásabb a látvány, ahogy cicamica az ablak és a rács között ül. Most épp a rácson mászik felfele, majd a hátsó felével tolja az ablakot befele, miközben első két mancsával kapaszkodik az egy szinttel lejjebb lévő vasba. Miután ilyen jól elszórakoztam rajta és az ablak is kellőképpen maszatos lett, okos állatkánk megunta az erő pazarlást és pincéből a házba tartó gazdi lába mellett beslisszolt a konyhába, ahol már duruzsolt a jól megrakott kályha, Benőnk pedig csodálattal vegyes áhítattal nézett fel a meleg öntöttvasra s dorombolni kezdett, mint egy elégedett macska.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: