A gondolat teremtő ereje. Ha mostanában nem történnének velem olyan dolgok, amik ezt a mondatot hivatottak megerősíteni, azt mondanám marhaság az egész, de most más a véleményem. Vegyük csak a mai napot. A mai nap különleges, mert a nagyobbik fiam ma ünnepli a 18. születésnapját, ennek okán aztán reggel elindultam a városba, hogy a hétvégi szülinapi rendezvényhez minden meglegyen. Először is a tortához valót szereztem be. Tudom, hogy a gyümölcstorta a kedvence, de azért biztos, ami biztos rákérdeztem, milyen tortát szeretne. Gyümölcstortát. Szuper. A család elég nagy, ezért a kisméretű gyümölcstorta forma szóba sem jöhetett, így gondolataimban szépen elképzeltem, milyen is lenne az ideális forma, ami esetemben négyzet alakú és szép méretes, hogy a 18-as számot szépen ki tudjam rakni eperből. Persze, rögtön hozzágondoltam egy tálcát is amin szépen mutat majd…és kérem szépen!…a Tescoban (mondtam már, hogy imádom ezt az áruházat ?) pontosan az elképzeléseimnek és nem mellékesen, a pénztárcámnak megfelelő tortaformára bukkantam amihez tálca is jár. Tehát, tortaforma kipipálva. Aztán, találtam egy képeslapot, amire pezsgő, óra, napszemüveg és kocsikulcs volt pingálva. Ebből a pezsgő már meg is van, az órát most indulok beszerezni, a napszemüveg marhajó ötlet, a kocsikulcs meg…na az majd egy másik szülinap lesz. Tudjátok, hány óra üzlet van Fehérváron? 12 biztosan, mert én feltérképeztem őket és nagyon gyorsan rájöttem, hogy olyan órát, ami a fiamnak tetszene és divatos is az én pénztárcám nem bír fedezni. Viszont az egyik nekem nagyon tetszett és kétszer is visszamentem győzködni magam, hogy jó-jó kicsit többe kerül, mint amit megengedhetek magamnak, de majdcsak bejön az ára valahol és az órás is olyan szimpatikus ürge volt, még nem is mondtam neki, hogy megveszem, de már méretre is igazította ( az én kezemre, mert arany fiam csuklója sem vastagabb az enyémnél ) és már díszdobozba is csomagolta és már ott is volt a táskámban. Tehát, óra kipipálva. A képeslap szerint, most a napszemüveg következik, így március idusán, mikor két napja hét ágra süt a nap, nem is volt nehéz ezt az ajándékot is beszerezni, mert leleményes áruházak kirakták a tavalyi kollekció megmaradt darabjait akciósan, persze ( mint tavaly). Tehát, napszemüveg kipipálva. A csoda még hátra van! Próba szerencse alapon vettem egy sorsjegyet, méghozzá a drágábbik fajtát, ami egyezer forintot kóstál. Gondoltam, hátha bejön az a kocsikulcs…:), hát, ha a kocsikulcs nem is, de a délelőtt folyamán elköltött pénzem fele visszajött, mert 10.000 Ft-ot sikerült “kikaparnom” magamnak, ami végül is nettó 9.000. Így most itt ülök, jól eső bizalommal az élet felé, hogy igenis, van a gondolatnak teremtő ereje…és tavaszodik…és süt a nap…és jóóóó lesz ez nagyon! Jónak kell lennie! Hogy is van a reklámszöveg? Mert megérdemlem! 🙂
Kommentek
(A komment nem tartalmazhat linket)
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Kedves Bella!Elbőgtem magam a bejegyzéseden. (nahát…van még könnyem)Ami megfogott és nem hagyom szó nélkül: ” mert ő legalább szeretetre méltó és nem bánt másokat.” Mindenki szeretetre méltónak születik, csak az élet némelyik lelket megkeményíti és megbunkul. Ezért jó, ha valahol félúton rájön az ember, hogy mért is született. Nyílván, nem azért, hogy bántson másokat, de ez olykor elkerülhetetlen. Erre találta ki a Jó Isten a bocsánat kérést és a megbocsájtást. Az egyik levetkőzteti a lelket, a másik felöltözteti. Egyensúly. Szép! Minden jót kívánok neked és ügyes egyensúlyozást az életben! 🙂
Amit eddig csak hittem, most bizonyítást nyert. Ha valaki kap, akkor valaki nem. Mert így tartható fenn az egyensúly. Nem panasz. Tény. Szikár, elvitathatatlan. És az legalább jó, hogy most, amikor tőlem elvesz, olyasvalakinek ad, aki megérdemli. Mert ő legalább szeretetre méltó és nem bánt másokat. Fohászom így szól: Édes Jó Isten, adj neki ennél még sokkal többet is! 🙂